A véleményed, ítélkezésed, vádaskodásod, beszólásod, kommentelésed, projektálásod másokról TE vagy.
A TE be nem gyógyult sebeid.
A TE elnyomott fájdalmad.
A TE életed drámái.
A TE távolléted. Magadtól.
Ha folyamatosan magányosnak vagy elszigetelve érzed magad, a világ tükör és megmutatja, hol a heg.
Olyan helyzetekbe kerülsz, amelyek felszínre hozzák az érzéseket. TE tartod magad abban a minőségben. A véleményeddel. Másokról.
Ha úgy gondolod , hogy kevesebbet érsz, nem értél el semmit, becsapott a másik, kihasznált, akkor ezzel válsz eggyé. A TE érzésed, benned van, tehát ezzel ÉLSZ.
Ha a TE sértettségedet, dühödet, félelmedet mások visszaigazolják, az azért van, mert ott is tátongó seb van: gyerekkori, párkapcsolati, veszteség….benned ÉL, bennük él.
Senki sem a másik ember érzését éli át, hanem a sajátját. Ugyanakkor ez mégis mind közös.
TE vagy a világ a TE világoddal. ÉN is világ vagyok az én életemmel, az ÉN világommal. MI együtt ( is ) vagyunk a világ. Minden egy.
Összekapcsolódva alkotjuk a kollektív világot.
Amíg hiányérzet van benned, addig elutasitasz engem, magad. Amíg anyagi problémákkal küzdesz, addig még nem tudod, ki vagy.
Amikor szeretni kezdtem magam, megéreztem és aztán megértettem, hogy nem a világgal van a hiba.
A világ tökéletes. Befogadtam a változást.
Amint szeretni kezded magad, a gyűlölet, a vádaskodás szavai helyett a szeretet nyilvánul meg rajtad és az életeden keresztül. Megérkezik, amire eddig vágytál.
Amikor szeretni kezded magad, kinyílnak a szavaim, mint egy könyv. Átalakul, teljessé válik az életed.
Csak egy döntésre vagy tőle(m).
Vagyok, aki vagyok.
Ildikó
