Sokan el vannak keseredve, mert egyedül érzik magukat.

Társtalanok. Esetleg egy kihűlt kapcsolatot működtetnek megfűszerezve idillinek tűnő kirándulós, utazós fényképekkel. Nem is a világot csapjuk be vele, hanem saját magunknak hazudunk. Aztán csodálkozunk, hogy még egy kis egészségügyi és/vagy anyagi elakadás is társul hozzá. Amikor a hiány állapotból akarunk kapcsolódni másokhoz, akkor hiányt teremtünk. Ami bent, az kint. Ami kicsiben ( egyén) az nagyban ( társadalom). Minden energia, minden rezgés. Ha ebben a pillanatban az elkeseredettség, a frusztráltság, a düh és a tehetetlenség vagy, ehhez max ez a kvalitás tud csatlakozni. Mégegyszer ismétlem: most. De te ( mi ) ennél több vagy(unk). Mindig a megfelelő ember érkezik az életünkbe. Rövidebb, hosszabb távon, tőlünk függően. Igazából annyira egyszerű és mégis túl van bonyolítva, hogy miért” stagnál” sok ember párkapcsolati, egészségi, pénzügyi haladása. Okok után kutatnak sokan, másokban vagy magukban keresik a hibát. Nem meglepő az eredmény. Teremtünk. Mindent, ami az életünkben most mutatkozik, azt mi magunk teremtettük. Sokszor tudattalanul. De ahogy azt elsajátítottuk, a tudatos teremtés is tanulható. Egyedül, könyvből, múltbéli okok kutatásával is lehet. ( Melyik előző életünkben, melyik üknagypapa érzelmi örökségét éljük…) Ezzel is lehet időt tölteni. De ennél könnyebb út is van. A jó hír, hogy ehhez nem kell karmákat oldani meg bűnhődni, vezekelni, tisztítani meg egyéb hasonló korlátozó rendszer szerint élni. Elég, ha élünk. Ezt pedig nem elég csak megérteni, hanem megérezni, megengedni. Azt kívánom neked, hogy megtapasztald ( megint) a LÉTEZÉS ÖRÖMÉT. EMLÉKEZZ! EMLÉKEZZ, KI VAGY! Ha nem tudod már, ha elfelejtetted, ha elhalványult a kép, írj nekem és én megmutatom! ÉRTÉKes VAGY. Elhiszed? Szeretettel: ILDIkO