Magányosan élni egy kapcsolatban az egy döntés eredménye.
Pedig a párkapcsolatot nem véletlenül hívják így: a pároddal, a társaddal vagy egységben.
Optimális esetben a szerelem az oka az együttlétnek és nem a gyerekek vagy a vagyon tartja (?) össze a „lakótársakat”.
De sokan választják a börtönnek ezt a formáját.
Fontosabb a státusz, a társadalmi megbecsülés, mint az ember maga. Érthetetlen is az ego számára, amikor a túláradó isteni szeretet megérinti.
Az ego annyira a külvilággal és az annak való megfeleléssel van elfoglalva, hogy önként odadobja a lelkét a máglyára. És lélektelenül bolyong egy házban, ami nem otthon.
Pedig az ember igazi érzésekre vágyik, mert nem csak ego -ból áll és mert boldog akar lenni. És nem tudja miért nem az. Mert nem akarja látni.
Mert a fej, az ego mindig talál magyarázatot.
Megmagyarázza számokkal a saját gyávaságát.
Mert fél szeretni.
Ördögi kör.
Kilépni úgy lehet belőle, ha elcsendesited a fejed.
Akkor megérzed, hogy mi az utad.
Mostanában nem teketóriázik az univerzum. Élesen megvilágítja a különbséget, milyen az szívvel szeretni és milyen, amikor a fejben született feltételek mellett „kaphat alamizsnát” a szív.
A taktikázás, manipulálás , kontrollálás kora lejárt.
A választás a tiéd. Benne ragadsz és este a kongó falak néznek vissza vagy a félelmek ellenére döntesz. És magadat választod. És csak engeded, hogy a szíved szabadon mehessen oda, ahová vágyik.
Hívj fel, ha magad mellett döntöttél!
Látod? Ott az egész világ.
Elkísérlek az úton. Ildikó
