Az irigység és a rosszindulat lapítva bújik meg a mosoly mögött.
Vannak, akik addig kedvesek, amíg érdekük fűződik hozzá. A jópofaságuk a karakterük eszköze, a szeretetük csupán csali egy újabb tó vizén. Amint a csónak meginog, keresnek másik ha- jót, amin lehet ( fel)kapaszkodni. És ha kell, még meg is sebzik azt a szívet, amely valaha biztos talaj volt. Léket hasítanak az elrugaszkodáskor.
A külvilág színpadán játszanak: bohóc vagy áldozat, mindegy. A darab célja ugyanaz: megszerezni a figyelmet, a támogatást, az erőt. És újra meg újra eldobni az embereket, mint korunk egyszer használatos kellékeit.
Miért hisznek nekik annyian?
Mert pontosan tudják, hová kell nyúlniuk: a szívhez. Pont oda, ahol a bizalom, a jóság és a szeretet él.
De amíg azért hajtanak, mert le akarnak körözni valakit, addig az irigységgel és gonoszsággal teli elme már sárgára és feketére festette a lelküket. A szavaik egy lódarázs zümmögése, a tetteik pedig mérges fullánkok, melyek kíméletlenül szúrnak meg.
Ha eddig halogattad a lépést, mert azt gondoltad, rossz ember leszel, ha reagálsz, akkor ma megteheted. Nem, nem ok az önzőség és a rosszindulat, hogy válaszra sem méltatnak téged. Tiszteletlenség. Nem, nincs rendben, hogy úgy tesznek, mintha nem léteznél és még szórakoznak is rajtad azokkal, akiket szintén megvezetnek.
Nincs rendben az sem, ha az elzárkózás és az ignorálás láthatatlan bántalmazásként működik. Ha elveszik, ami kell nekik, majd rád hagyják a némaságot, az nem szeretet, hanem érzelmi manipuláció. Amikor a csendet lelki presszióként használják és te nem teszel semmit, csak tűrsz, miközben ordít bent a lelked, az nem más, mint érzelmi sakkban tartás, bántalmazás.
És nem, nem attól vagy spirituális, hogy mindezt eltűröd. A valódi emelkedettség nem az önfeladás, hanem a tisztánlátás. Ahol határt húzol, ott a lelked önmagát védi. Ahol nemet mondasz a játszmára, ott az igazság szól belőled.
Az erőd nem a tűrésben rejlik, hanem abban, hogy kimondod: elég. Nem menekülés, nem a „karma majd dolgozik” a megoldás, hanem az, hogy kezedbe veszed az irányítást. Hogy nemet mondasz a csenddel való sakkban tartásra, és ha kell, hivatalos úton rendezed azt, amit mások játszmának, manipulációnak vagy láthatatlan bántalmazásnak használtak.
A spirituális út nem önfeladás, hanem tisztánlátás és bátorság. És amikor megteszed a konkrét lépést, akár egy beszélgetés, egy döntés, egy jogi vagy emberi határ felállítása az, akkor nemcsak magadért állsz ki, hanem az isteni igazság nyílik meg általad.
Mert a fény nem a hallgatásban, hanem a tettekben, a cselekvő jelenlétben mutatja meg az erejét.
Az éjjel kinyit egy ajtót.
Végtelen szeretettel: Ildikó
Spirit touch healing
Foto Pinterest
