Az elengedés maga a szeretet
A március érkezésével a múlt árnyai is felszínre törnek. Meg nem értettség, türelmetlenség, békétlenség, mindaz, amit generációk óta cipeltünk, most lehetőséget kap a lezárásra.
Mit él át az a szülő, akitől a bíróság elveszi a gyermekét? Mit visz magával az a gyerek, akinek a szülei a saját fájdalmukat az ő büntetésével próbálták enyhíteni?
Vagy a férj, aki a feleségét bántja a gyermekként elszenvedett csalódások miatt. Mély sebek ezek, de nem kell örökre meghatározniuk az életünket.
Most egy édesanya végre letette a fájdalmát. Hosszú évekig cipelte, mert azt hitte, ez az ő keresztje. Hogy nincs más út, csak a szenvedés. De eljött a pillanat, amikor már nem akart többé a múlt foglya lenni. Elengedte. És a helyén valami egészen új született: megkönnyebbülés, béke, önmaga tiszta ereje.
Egy apa pedig tudatosan döntött úgy, hogy nem adja tovább azt a mintát, amit örökölt. Hogy nem lesz belőle az, akivé a fájdalom formálta volna. Mert mindig dönthetünk másképp.
Egy bátor férj, aki készen állt szembenézni a démonaival. Naponta éli át a csodát, a változást ez a különleges pár.
Engedd meg magadnak a boldogságot, amit az elődeid leláncoltak! Nem kell tovább cipelni azt, ami nem a tiéd. Bármikor lerakhatod a súlyt.
A múlt nem lánc, csak egy történet, amit újraírhatsz. És amikor megteszed, nemcsak magadat szabadítod fel, hanem azokat is, akik előtted jártak és akik utánad jönnek.
~ Dajbukát Ildikó
Foto pinterest
