Amikor fojtogat a múlt
Meddig bántod még magad a régi tetteidért?
Mennyi könny, mennyi önmarcangolás, mennyi hála kimutatás lesz elég?
Meddig akarsz másokat megmenteni erődön felül csak azért, hogy ledolgozd a bűneidet? Hiszen itt már nincsenek bűnök.
A múltad nem egy tartozás, amit egész életedben fizetned kell. Akkori éned úgy döntött, ahogy akkor tudott. De te már nem az az ember vagy. Változtál.
És ha változtál, akkor miért cipelnéd tovább a régi terheket, miért ragadnál benne a szenvedésben?
Nem kell a jelenedet feláldoznod a tegnapok oltárán. Nem kell lehajtott fejjel járnod, nem kell megalázkodnod, nem kell vezekelned, nem kell tovább szégyellned az egykor történteket!
Nincs mit megbocsátani.
Engedd el a bűntudatot, és vele együtt az áldozatszerepet is!
Nem vagy sem bűnös, sem áldozat. Csak egy ember, aki tanult, fejlődött, és most végre élhet.
Szeresd magad! Engedd el a múltat! Lélegezz!
Foto internet
