1999 volt , amikor az akkor 15 hónapos lányom olasz apja egy láthatás során eltűnt Karolinával egy Budapest melletti településről és magával vitte őt Rómába.
Rogytál már térdre üvöltve a fájdalomtól, a szívedbe hasító fájdalomtól? Érezted már magad tehetetlennek, hogy nem tudsz segíteni a síró gyermekednek? Voltál már úgy, hogy az élet helyett a halált akartad, hogy megszűnjön a kín?
Bírósági határozat nélkül vajmi kicsi volt az esély, hogy visszakapjam a lányom.
Ekkor találkoztam először Istennel.Nem mintha nem hallottam volna a létezéséről, de sosem hittem benne.
Egy kedves hölgy adott egy címet. Azt mondta, ott megtalálom a segítséget vasárnap.
Csalódott voltam, amikor kiderült, egy gyülekezet van ott. A pásztor előre hívta azokat, akik először jártak ott és imádkozott felettük. Ennyi.
Amikor beültem az autóba, dühömben sírtam.
Idő pocsékolás. Senki sem volt ott…
Pedig ott kezdődött igazán.
Mire hazaértem egy óra múlva, eltűnt a fájdalom a szívemből. Sőt. Nagyon könnyűnek éreztem magam. Pedig alig egy hete történt a „rablás”.
A következő napokban 41 kiló helyett, amire lefogytam, 46-ot mutatott a mérleg.
Nem értettem, hogy történt, de hogy abban a hitközösségben gyógyult be a sebem, az biztos.
Onnantól kezdve évekig oda jártam.
Isten tanított, vezetett, szellemi ajándékokat adott. Pl a próféciákat ( ma channelezésnek hívják ), gyógyulások ajándékát stb. Látom és láthatod, hallom és hallhatod, érzem és érezheted általam az energiád, egy pillanat alatt fel tudlak ” kapcsolni” a legmagasabb isteni rezgésre, ahol érezheted is az ő jelenlétét, láthatod a múltat, az előző életed stb. Isten nem csak egy fogalom lesz többé.
És itt történik az aktiválás, a változás, a gyógyulás.
Amikor ég ( szellem ) és föld ( test ) egységbe kerül a lélekkel. Én csak megnyitom a teret és tartalak.
És mindezt meg is tudom neked tanítani. Mert te is képes vagy rá. Ez a tiéd is.
Hívőként, nem hívőként és hitetlen hívőként egyaránt.
Egykor sodródtam az árral. Ismeretlen volt, szégyelltem is talán a „sorsom”. Ma tudatosan választom a végtelen vizét. Rábízom magam, mert mindent megkaptam ahhoz, hogy élvezzem az életet.
Neked is jár. Igazából benned van és volt mindig is. Olyan egyszerű. Csak elfelejtetted. Én emlékszem és emlékeztetlek.
3,5 hónap után, a tv, az újság, az igazságügyi minisztérium, az Interpol és egy olasz ügyvéd segítségével hazahozhattam Karolinát.